A Sas-hegyi Természetvédelmi Területen az összes Magyarországon őshonos juharfaj megtalálható (kivéve a mátrai endemikus alfaj)!

A juharfélék nemzetsége több, mint 200 fajból áll, fáinak levelei nem egységesek, nagyon formagazdagok. Nevének megfelelően elsőként zöldell a korai juhar, bár ezek a zöld bimbók , kezdemények még nem a levelek, hanem a virágok jelennek egy elsőként. Ezeket követi a többi juhar és szép lassan kinyílnak a fajra jellemző csodaszép levelek.

Az alábbi színezővel megtanulhatjuk a hazai juharfajok leveleinek jellemzőit, határozóbélyegeit. Egy egyszerű másolással máris nyomtatható a színező (a legelső kép) és festés, satírozás, vágás után szobánkat is díszíthetjük az elkészült képekkel. Közben észrevétlenül megjegyzi az alkotó, hogy a mezei juhar levele lekerekített (ez a ritkább a juharok között), míg a hegyié hegyes… és így tovább. Kellemes alkotást!

Klímaváltozás, klímakrízis, klímaválság, globális felmelegedés… A megfelelő elnevezésen is vitáznak a szakemberek, hogy melyik kifejezés fedi le pontosabban azt a vitathatatlan tényt, hogy az évi középhőmérséklet növekszik. Ez a felmelegedés – bár minden élőlényt érint –  a hüllőket kiemelten veszélyezteti, hiszen ők saját belső hőszabályozás hiányában a mindenkori környezeti melegnek/hidegnek vannak kitéve. Természetesen a gyíkok,siklók, kígyók megfelelő helyezkedéssel, búvóhely keresésével hatékonyan tudják szabályozni a testüket érő napmeleg és ezzel a felvett hő mennyiségét. A tojásrakás azonban már egy rizikósabb dolog. A Sas-hegyen élő gyíkok – zöld gyík, fali gyík és pannon gyík – nyár közepe-vége felé rakják le tojásaikat, majd azokat magukra hagyják. A nőstény gyíkok gondosan választanak egy napsütötte helyet, a kis gyíkokat így a nap melege kelti ki. A tojásoknak ebben az esetben nincs lehetőségük a helyváltoztatásra, túlmelegedés esetén nem tudnak az árnyékba menekülni. Fali gyíkokkal végzett kísérletekből tudjuk, hogy az optimálisnál melegebb inkubációs hőmérséklet (amelyben a tojásokban fejlődik a gyík), hatással van a kikelő kisgyík több tulajdonságára. Három különböző hőmérsékleten 26, 29 és 32 °C-on keltették a tojásokat. A 32 °C-on melegedett tojásokból kelt gyíkok kisebbek lettek, lokomotoros (helyváltoztató) tevékenységük is elmaradt a másik két csoporthoz képest: lassabbak voltak, többször álltak meg és kisebb távot tettek meg a mérések során. Számít a pár fokos különbség, melyhez normális ütemű klímaváltozás esetén valószínűleg hatékonyan alkalmazkodnának az állatok. A túl gyors melegedés új kihívás elé állíthatja az élővilágot.

Forrás: Influence of incubation temperature on morphology, locomotor performance, and early growth of hatchling wall lizards (Podarcis muralis)

F Braña, X Ji - Journal of Experimental Zoology, 2000

A szimmetria olyan, mint a magyar népmesében a só. Addig fel sem tűnik mennyire fontos és alapvető, amíg jelen van. (A legkisebb királylány azt mondja édesapjának, úgy szereti, mint a sót. Ezen a király felháborodik, nahát.. csak annyira, mint a sót?!....Majd hosszú sótlan étkezés után megérti: a kis királylány bizony nagyon szereti őt).

Az élővilágban a szimmetria egy nagyon jó jel és hasznos dolog: a szimmetrikus egyedek rátermettebbek, hatékonyabban állnak ellen a negatív környezeti hatásoknak, egyszóval fittebbek! Ez igaz növényre, állatra, emberre. Az aszimmetria nem mindig szembetűnő jelenség, a tökéletes szimmetriától való véletlenszerű kis eltérések együttesét hívjuk fluktuáló aszimmetriának (FA), kutatók gyakran mérik akár állatok, akár emberek esetében, kiváló fitnesz indikátor.

A nagyon elterjedt és a városhoz jól alkalmazkodó fali gyík (Podarcis muralis) különböző populációit hasonlította össze egy kutatócsoport, kíváncsiak voltak, hogy ugyanannak a fajnak az eltérő környezetben élő egyedei mutatnak-e különbséget szimmetriájukban. Azt ugyanis tudjuk, hogy a fejlődés során az állatokat ért stressz megmutatkozik a felnőttkori FA mértékében: minél zavartabb, stresszesebb környezetben nő fel egy egyed, annál nagyobb fokú a fluktuáló aszimmetria. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a városi környezet alapvetően stresszesebb élőhelynek minősül: az ilyen környezetben élő fali gyíkok aszimmetrikusabbak a természetes élőhelyen található egyedeknél. Az eredménynek természetvédelmi jelentősége is van, hiszen rávilág arra, hogy egy adott faj egyedeinek jelenléte még nem bizonyíték arra, hogy a faj alapvetően „jól van” az adott élőhelyen. A nagyobb fokú FA nagyobb sérülékenységgel jár, ez pedig jobban veszélyezteti a populációt. Ennek megfelelően – a fali gyík példájánál maradva – azoknál a fajoknál is törekedni kell a természetes élőhelyükön való megóvásra, melyek egyébként jól alkalmazkodnak a városi életmódhoz. Az alkalmazkodásnak ugyanis ára van, még ha ez első szempillantásra nem is olyan szembetűnő.

  (kép: pixabay)

Forrás:

Lizards from Urban Areas Are More Asymmetric: Using Fluctuating Asymmetry to Evaluate Environmental Disturbance  M. M. Lazić, ^{1 , *} A. Kaliontzopoulou, ^{2 , 3} M. A. Carretero, ² and J. Crnobrnja-Isailović ¹ PLoS One. 2013; 8(12): e84190.