Az Év fajai 2021

Az év gombája

Az év gombája: Az óriás bocskorosgomba

(Volvariella bombycina)

 

2006 óta már az év gombáját is megválaszthatjuk. A választás menete eltér a többi fajétól. Míg madarat, fát, halat stb. három felkínált faj közül lehet szavazással kiválasztani, addig a gombák versenye 12 fajjal indul. A kiválasztott 12 gombafajnak azonban van közös tulajdonsága. 2021-re olyan fajokat jelöltek, amelyek fán élnek. A 12 faj rendkívül változatos tulajdonságokkal rendelkezik. Különböző életmódúak, formájuk, színük sokféle, van közöttük ehető és mérgező gomba is. A jelölt fajokról a https://gombanet.hu/ev-gombaja-2021-jelolt-fajaioldalon többet is megtudhatnak az érdeklődők.

 

20210104_125924.jpg

Az idei év egyik jelölt faja: Júdásfülgomba, a Sas-hegy egyik fáján

(Fotó: Vatai Anna)

 

A 12 jelölt közül az első fordulóban 6 fajt választottak a Zempléni Gombafesztiválon a rendezvény résztvevői. Az újabb felezésre az őszi Országos Gombafesztiválon került sor. Végül a döntős három fajt közönség szavazásra bocsátották. A nyertes az óriás bocskorosgomba lett.

Néhány szó a gombákról általánosságban.

Korábban a gombákat a növények közé sorolták. Azonban világossá vált, hogy önálló országot alkotnak, se nem növények, se nem állatok. A gombáknak vannak növényekre és állatokra jellemző tulajdonságai, de olyanok is ami kizárólag a gombák sajátossága.

Növényi tulajdonság, hogy a gombákat felépítő sejtek sejtfallal rendelkeznek, ami viszont nem cellulóz, mint általában a növényeknél, hanem kitin. A kitin pedig a rovarok külső vázának felépítésében játszik szerepet. Ugyancsak állati tulajdonság, hogy a gombák nem tartalmaznak zöld színtesteket, nem fotoszintetizálnak. A már elkészített szerves anyagokat használják fel. A sejtjeiken kívülre bocsátott enzimekkel a nagy szerves molekulákat kis molekulákra bontják, és ezeket egész testfelületükön keresztül veszik fel. Azaz a szerves anyagokat kisebb részekre lebontják, és úgy hasznosítják. Ezáltal a gombáknak óriási szerepe van a természetben az anyagok körforgalmában.

Életmódjukat tekintve a gombák lehetnek paraziták, növényeken, állatokon és az emberen élősködők. Ilyenek például a növényeken élősködő lisztharmat gombák, vagy a taplógombák.

A legtöbb gomba korhadéklakó (szaprotróf) életmódú. A korhadéklakó gombák többsége az avarszőnyegből, az erdő talaján és a felszín alatt lévő elhalt növényi részekből táplálkozik. Példaként említhetjük a csiperkéket. 

A harmadik életmód a gyökérkapcsolt (mikorrhizás) gombák életmódja. Ezek a gombák, lehetnek mikroszkópikusak, de erdeinkben élő nagygombák is. A gombák kapcsolatban vannak más élőlényekkel, s ez a kapcsolat mindkét fél számára előnyös (szimbiózis).

A gombák és algák kölcsönösen előnyös együttéléséből állandósultak a különféle a zuzmók.

20210107_131927.jpg

Serlegzuzmók a Sas-hegyen

(Fotó: Vatai Anna)

Az orchideák – A Sas-hegy orchideái is – ilyen kapcsolatban élnek különféle mikroszkópikus gombákkal. A gombák táplálják a nagyon apró, szinte semmi tápanyagot nem tartalmazó magokat, hogy a csírázás elinduljon. Ezért sem lehet  vadon élő orchideáinkat „átültetni” a kertünkbe, mert a gombaflóra hiányában biztosan elpusztul a növény. (És akkor a természetkárosításról nem is beszéltünk!)

dscn4674.JPG

Egyik leggyakoribb orchideánk a fehér madársisak

Az orchideákon kívül erdei fáinkkal is élnek gyökérkapcsolatban gombák. Fenyőkhöz kötődik a fenyő tinórú, tölgyekhez a gyilkos galóca vagy a nyári szarvasgomba. A lágyszárú növényekhez is kapcsolódhatnak gombák. Erre példa a fűfélékkel kapcsolatban lévő mezei szegfűgomba, vagy a mezei iringóhoz kötődő ördögszekér gomba.

Ha gombákról beszélünk, akkor általában a látható termőtestet fejlesztő, úgynevezett nagygombákra gondolunk. A gombák országában 12 törzset különböztetnek meg a szakértők. A 12 törzsből azonban csak két törzsbe tartoznak a nagygombák. Ezek a tömlősgombák törzse  és a bazídiumos gombák törzse. Előbbire példák a csészegombák és a kucsmagombák, utóbbira többek között a nagy őzláb gomba vagy a gyilkos galóca.

A nagygombák esetében amit a föld felett látunk, az maga a termőtest, a gomba azonban a termőtest megjelenése előtt is ott van valahol az avarban, farönkökön, vagy a talajban.

A gombák sejtjei osztódnak, és általában hosszában növekednek. Így jönnek létre a gombafonalak, amit szaknyelven hifának neveznek. A hifák szövedéke alkotja a tenyésztestet, a micéliumot. Megfelelő körülmények között (hőmérséklet, nedvesség) a micéliumból fejlődik ki a termőtest, amit a köznyelv gombának nevez. A nagygombák termőteste rendkívül változatos megjelenésű.

Az év gombája, az óriás bocskoros gomba a bazídiumos gombák törzsébe tartozik. Azaz a gombaspórák a gomba termőrétegében lévő, bunkó alakú, megvastagodott gombafonalakban, a bazídiumokban fejlődnek.

 

 webvolvariella_bombycina_1_halasza.JPG

Óriás bocskorosgomba élősködőként, élő fán

(Fotó: Halász Antal)

Az óriás bocskorosgomba valamennyi földrészen – az Antartktisz kivételével – megtalálható. Hazánkban is sokfele előfordul, de sehol sem gyakori.

Leggyakrabban ligeterdőkben, idős bükk, tölgy vagy nyárfák törzsén terem. Élő fákon élősködő életmódot folytat, az álló vagy már kidőlt holtfákon korhadékbontó az életmódja. Ritkán parkokban, temetőkben is előfordul. Ha élő fán telepszik meg, gyakran nagyobb magasságban láthatjuk.

A gomba nagy termetű, kalapja 8-15 cm széles, tönkje 6-15 cm magas is lehet. A kalap fiatalon tojásdad, majd kúposan kiterülő. A felszíne száraz, fiatalon selymes tapintású, később szálas-pikkelyes. Színe fehéres vagy szalmasárga.

A tönk alakja hengeres, a töve felé megvastagodik. Színe fehéres, felülete selymesen szálas. Feltűnő bélyege a fejlett hártyás bocskor, melynek színezete okkersárgás vagy barnás.

Lemezei sűrűn, szabadon állnak. Színük kezdetben fehér, majd rózsás-hússzínűvé válik.

 

webvolvariella_bombycina_2_halasza.JPG

Óriás bocskorosgomba korhadéklakóként, kidőlt holt fán

(Fotó: Halász Antal)

Melegkedvelő faj, májustól októberig terem.   Ehető gomba, de nem igazán jó ízű.

Megfogyatkozásának elsődleges oka az élőhelyek megszűnése. Erdeinkben nagymértékben csökkent az idős, korhadó faanyag mennyisége. Mivel az óriás bocskorosgomba korhadékon is él, a holt fák jelenléte elengedhetetlen a faj fennmaradásához. További veszélyeztető tényező a gombák gyűjtése, mely védett fajról lévén szó, illegális. Természetvédelmi értéke 5000 forint.

 

Ismét egy feladvány, természetesen a gombákról.

 

Írta és a feladványt készítette:

Vatai Anna

Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület 

és Látogatóközpont vezető

 

Felhasznált irodalom:

-Dr. Kalmár Zoltán - Dr. Makara György: Ehető és mérges gombák (Budapest, Natura kiadó, 1981.)

-Helmut és Ranate Grünert: Gombák (Magyar Könyvklub, Természetkalauz sorozat, 1995.)

-Heike Herrmann: Gombák ( Tessloff Babilon Kiadó, Mi Micsoda sorozat 25. kötet)

www.gombanet.hu