A SAS-HEGY BEPORZÓI (1. RÉSZ)

Beporzók napjára

Magyarországon 2018-ban bővült a hazai Zöld Jeles Napok száma. Március 10. a BEPORZÓK NAPJA. Ha a beporzás szóba kerül, leggyakrabban a méhekre, elsősorban a házi méhre vagy más néven mézelő méhre gondolunk. 1994 óta hazánkban ünnepeljük a MÉHEK NAPJÁT (április 30.) és létezik a MÉHEK VILÁGNAPJA is (május 20.). Mégis egy újabb jeles nap lett kijelölve, amikor is a beporzást végző rovarok, köztük a méhek és méhalkatúak (Apidae) életfeltételeinek javítása kerül a figyelem középpontjába.

A ma ismert növények, többsége zárvatermő. (A mag zárt magházban fejlődik.) Ezen növények szaporodása, egy bonyolult, de logikus rend szerint történik. A zárvatermők 85 százaléka állati beporzású. Az állatok által végzett beporzás nagyon hatékony, ezért terjedhetett el. A beporzást végezhetik emlősök, (pl. denevérek) madarak, (pl. kolibri) és rovarok. Hazánkban az állati beporzást rovarok, ezen belül méhek, bogarak, lepkék, és a nagyközönség által kevésbé ismert rovarcsoportok tagjai is végzik.

A virág, a virágos növények szaporítószerve. A legtöbb növény virága, különösen a zárvatermőké illatos, és nektárt is termel, ezzel is odacsalogatva a beporzó rovarokat. Ezen kívül többségük feltűnő színezetű sziromlevelekkel rendelkezik, amely szintén a beporzók figyelmét kelti fel. A virágokat felkereső rovarok táplálékot, nektárt, virágport gyűjtenek, melyet nemcsak ők maguk fogyasztanak el, de utódaik számára is vagy éppen téli táplálékul szolgál. Mindeközben virágról virágra szállva szállítják a virágport és elvégzik a beporzást.

A Sas-hegy fajgazdag, változatos növényvilága sem maradhatna fenn a beporzók munkája nélkül. Az alábbiakban bemutatunk néhányat a beporzást végző rovar rendek és fajok közül. Azokat emeljük ki, melyekkel a látogatók is találkozhatnak.

Kezdjük a méhekkel!

A házi méh (Apis mellifera) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjének méhfélék (Apidea) családjába tartozik.

Házi méh leánykökörcsin kelyhében (fotó: Vatai Anna)

A házi méh azonban csak egy, a hazánkban élő kb. 700 méh faj közül. A méh fajok száma Európában 2000 körül van, s világszerte 20 000-re tehető számuk. Természetesen járnak házi méhek is virágainkon, de nagy számban találkozhatunk tavasszal vadméhekkel, köztük magányosan élő méhekkel is. A magányos jelző azt jelenti, hogy nem alkotnak államot, nem családban élnek. Csak nőstény és hím példányok vannak, azaz királynők és herék, dolgozók nincsenek. Ezen méhek számára készült rovarhotelünk, ahol a különböző természetes anyagokban lévő járatokat szaporodó helynek, az utódok lakhelyének használják. Az enyhe tél és a kora márciusi napsütés ebben az évben sürgette rajzásukat. A héten felnyíltak a lezárt járatok, és napsütéses időben óriási a nyüzsgés a rovarhotel körül. A méhek, mint a többi rovar, hidegvérűek, azaz szükségük van a nap melegére az aktivitáshoz. Egészen április végéig a hozzánk látogatók közelről tanulmányozhatják a vörös fali méh és egyéb méh fajok életét.

Rovarhotelünk március 4-én, a rovarbölcsők bejárata még sárral betapasztva (fotó: Vatai Anna)

Rovarhotel március 5-én, nyüzsgő méhekkel

Poszméhek

A poszméhek a méhfélék (Apidea) családjának Bombini nemzetségébe tartoznak, ők a méhfélék legnagyobb termetű képviselői. Magyarul gyakran dongónak hívjuk őket, hiszen hangosan zümmögve repülnek. A poszméhek , a házi méhhez hasonlóan államalkotó rovarok. Csak a megtermékenyített királynő telel át, s az első kikelő peték adják a kolónia alapját, amely egész nyáron át növekedik. A királynő körül dolgozók, herék nyüzsögnek. Az elmúlt évben az egyik madárodúnkban telelt át egy királynő és építette kolóniáját. Abban az odúban tavaly nem költöttek cinegék. Poszméhekkel gyakran találkozhatunk az éppen virágzó növényeken.

Poszméh kasvirágon lakmározik (A fotó kertészetben készült. fotó: Vatai Anna))

Kék fadongó (Xylocopa violacea)

És ha már méhek, essék szó erről a különleges hártyás szárnyú rovarról is. A kék fadongó is a méhfélék családjának tagja. Már a februári napsütésben találkozhatunk vele a hegy déli oldalán. Peterakás idején a kék fadongó nőstények is szorgalmasan látogatják a virágzó növényeket a hegytetőn, virágport gyűjtenek. De petéiket nem a rovarhotel járataiban helyezik el, hanem az erdős részen, illetve a környező kertekben található holt fákban készítenek rovarbölcsőt utódaiknak. Bár nagy termetű méhféle, és fullánkja is van, de természete békés. Ne féljünk tőle, és ne is bántsuk!

Kék fadongó (fotó: Petrer Frank, licence:CC BY 3)

Bogarak (Coleoptera)

A Sas-hegy különböző élőhely típusain és a hegyet körül vevő kertség élőhelyein számos védett és nem védett bogár faj lel otthonra. Közülük sokakra beporzóként is számíthatunk.

A közismert fajokon kívül igazi különlegességek is lakmároznak a nektárból, virágporból.

Aranyos virágbogár (Cetonia aurata)

Korábban rózsabogárként ismertük, nem véletlenül. A kifejlett bogár (imágó) virágporral és virágszirmokkal, elsősorban a vadrózsán táplálkozik. De zúgó repülését láthatjuk, hallhatjuk akkor is, amikor a cserszömörce, vagy az általunk nem kedvelt orgona virágzik.

Virágbogár (fotó: Rose Chafer licence: CC BY-SA 3.0)

Cincérek

A hegyen számos olyan cincér faj él, amely lágyszárú növényekben fejlődik. Vannak közöttük különböző virágcincérek, darázscincérek, védett és nem védett fajok.