Minden év vége felé különböző szakmai szervezetek szavazásra hívják a szakmai és laikus közönséget, segítsenek eldönteni, melyik faj legyen a következő esztendőben a figyelem középpontjában. Azaz :

MI LEGYEN AZ ÉV FAJA?

Hazánkban legrégebb óta az év madarát választják meg. Az MME kezdeményezésére már 1979-ben kijelölték az "Év madarát". Ehhez csatlakozott az "Év fája" kezdeményezés, és szép lassan számos más élőlény csoport kutatói, tudósai is bekapcsolódtak a mozgalomba, a földtudományok művelőivel egyetemben.

Sorozatunkban bemutatjuk a 2021-re megválasztott fajokat.

Az év madara : a CIGÁNYCSUK

(Saxicola rubicola rubicola)

A Magyar Madártani Egyesület (MME) 1979 óta választja meg az év madarát. Az év madara választás célja a figyelem felhívása. A fókuszba kerülő fajok mindegyike valamilyen veszélynek van kitéve, leggyakrabban az élőhelyek megfogyatkozása és ezzel együtt az állomány csökkenése  jellemző.

Sajnos, nincs ez másképp a 2021-re választott madárfajnál sem.

A Magyar Madártani Egyesület már az előző év közepén szavazásra hívta az érdeklődőket. Három faj, a sordély, a kis őrgébics és a cigánycsuk szerepelt a javaslatban. A legtöbb szavazatot a cigánycsuk kapta, így ez lett az év madara.

Ha régebbi könyvekben, határozókban keressük madarunkat, lehet, nem találjuk meg. Helyette a cigány csaláncsúcs megnevezéssel találkozhatunk.  A faj magyar neve megváltozott, de ugyanígy, tudományos neve sem a régi.

A cigánycsuk rendszertanilag a verébalkatúak rendjébe, azon belül a légykapófélék családjába tartozik. Megtalálható Európában, Ázsia és Afrika nagy részén is. E nagy elterjedésű területen élő madarunkat korábban egy fajnak tekintették. A legutóbbi tudományos kutatások 7 önálló fajra választották szét a genetikai rokonság alapján.  Az európai faj a Saxicola rubicola tudományos nevet kapta. Itt két alfaja él. Hazánkban a törzsalak, a Saxicola rubicola rubicola él, míg a kontinens nyugati szegélyén a Saxicola rubicola hibernans alfajjal találkozhatunk.

Magyar nevének első fele valószínűleg a hímek fekete színezetére utal, ahogy a rokon, rozsdáscsuk esetében is.  A név második része pedig a madár hangját utánozza, amit veszély esetén, riasztáskor használ.

Cigánycsuk hím, dróton üldögélve, csőrében hernyóval (fotó: Berkó Gyöngyi)

Hazánkban lakott területeken kívül találkozhatunk cigánycsukkal. Bokros mezsgyék, csatornapartok, útszegélyek, gazos területek madara. A XIX. század végén még elsősorban a legelők madara volt. Gyakran látták egy-egy száraz kórón, elszáradt csalán tetején üldögélni. Korábbi neve -cigány csaláncsúcs- is innen származik.

A kórók tetején üldögélve, vagy valamilyen magaslatról pásztázza a környéket, lesi zsákmányát. (Újabban a villanypásztorok drótját is leshelynek használják.) Ezért nevezik vártamadárnak. Táplálékát a földön szedegeti össze, kisebb rovarokkal, pókokkal, hernyókkal táplálkozik.

Költöző madár. Vándorútja a Földközi-tenger vidékéig tart, ahol az európai vagy afrikai partok közelében telel. Márciusban érkezik vissza a költőhelyére, és szeptember-október táján vonul délre.

Áprilisban kezdi költését. A hím madár által kiválasztott költőhelyen, a tojó alakítja ki a fészek helyét, rendszerint sekély mélyedést fűcsomók tövében egy-egy árokparton. A fészket a tojó egyedül építi fűszálakból, mohából, és szőrszálakkal, esetleg tollal béleli ki. A fészek felülről is fedett, bejárata oldalt helyezkedik el. A madarak mindig nagyon óvatosan közelítik meg fészküket, nehogy a ragadozók figyelmét felkeltsék. (A lakott területeket a sok macska, kutya miatt is elkerülik.)

A fészekalj 5-6 tojásból áll. A tojó 24 óránként rak egy-egy tojást, amíg teljes lesz a fészekalj. A tojások halványkék színűek, rozsdabarna foltokkal tarkázottak. A fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki, és a fészket további két hét után hagyják el. A tojó egyedül kotlik, de a fiókákat mindkét szülő eteti.  A május végére lezajlott sikeres költés után júniusban másodszor is költhet.

Fiatal madarak dróton egyensúlyoznak (fotó: Berkó Gyöngyi)

A cigánycsuk a verébnél kisebb madár, csőre és lába vékony. A hím és a tojó eltérő színezetű. A hím feje és torka fekete, melle vöröses színű. A tojó és a fiatalok barnás alapszínűek.

  Hím (fotó: Berkó Gyöngyi)  

                                                                    Tojó (fotó: Berkó Gyöngyi)                                                         

A cigánycsuk hazai állománya a felmérések szerint 1999 és 2020 között jelentősen (54%-kal) csökkent. Ennek oka élőhelyeinek megfogyatkozása, a mezsgyék beszántása, élőhelyek átalakítása, a nagymértékű vegyszerhasználat, ami a táplálékforrásokat pusztítja el. Ezen kívül, a vonuló példányokat a mediterrán területeken folytatott illegális vadászat, csapdázás is fenyegeti.

Mit tehetünk a cigánycsuk védelme érdekében?

Szükség van a gazdálkodók együttműködésére.

Mivel a földön fészkel, ajánlott a kaszálásokat július második felére időzíteni, így több fészekalj felnövekedhet.

A táplálékforrás biztosítása érdekében a vegyszerezést mellőzni kell.  A kaszálatlan területek meghagyásával, a mezsgyék fenntartásával, kíméletével fészkelő helyet biztosíthatunk madarunk számára.

Védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

 Jó szorakozást az alábbi játékhoz!

(A képre kattintva indul a játék.)

Írta, a feladványt készítette:

Vatai Anna

Sas-hegy Természetvédelmi Terület Látogatóközpont vezető

Felhasznált irodalom:

-Frieder Sauer: Szárazföldi madarak, Magyar könyvklub, 1995

-Terepi határozó gazdálkodóknak,  MME

- Dr. Brankovics Attila: Az év madara 2021. A cigánycsuk, Természetbúvár 2020/6.szám

- https://www.mme.hu/2021-ev-madara-ciganycsuk