FEHÉR MADÁRSISAK (Cephalanthera damasonium)

A Sas-hegy déli lejtőin, a sziklagyepek zónái alatt, kőrisek, juharok és hársak félárnyékában most kezdenek apró fehér foltokként virítani a Fehér madársisak virágai.

A természetvédelmi terület egyik leggyakoribb orchideafaja, ennek több oka is lehet. Az egyik előnyös tényező bizonyosan az, hogy az állomány egésze egy olyan területen található, mely távol esik a látogatható tanösvénytől és ezen belül is sokszor nehezen hozzáférhető helyen nőnek a tövek.

A növény 15-20 cm magas, fehér virágai laza fürtben állnak. Még a kinyílt virágok is kissé bimbószerűek, a lepellevelek nem terülnek szét, ezért gyakori az önbeporzás. A bíboros kosborral ellentétben a föld alatt nem ikergumói vannak, hanem rövid rhizómája. Kedvezőtlen körülmények között a rhizóma új hajtásaival a növény könnyen szaporodik ivartalanul is. Magjai a többi orchideafajhoz hasonlóan nagyon aprók, majdnem teljesen tápanyagmentesek, így gombatársra van szükségük a csírázáshoz. A csíra több évig a földben fejlődik, majd a kibújt zöld hajtás is csak évek után hoz virágot.

A Fehér madársisak Magyarországon még gyakori, bár az alföldön eltűnőben van. Első ránézésre könnyen összetéveszthetjük a Kardos madársisakkal (Cephalanthera longifolia),  mivel élőhelyük is nagyon hasonló. A Kardos madársisak levelei keskenyebbek, hosszúkásabbak, (mint latin neve is mutatja), egyértelműen mégis a murvalevelek hosszából tudjuk megállapítani, hogy melyik fajjal van dolgunk. A Fehér madársisak murvalevelei hosszabbak, míg a Kardosé jóval rövidebbek a magháznál.

Mint minden hazai orchidea, a Fehér madársisak is VÉDETT, eszmei értéke 10.000 forint.