Az Év fajai 2021

Az év gyógynövénye

 

Az év gyógynövénye: a FEKETE NADÁLYTŐ

(Symphytum officinale L.)

 

Az év madara és kétéltűje után sorozatunkban az év gyógynövényét mutatjuk be.

De először is visszakanyarodunk az előző bejegyzés játékos feladatához. Remélem, mindenkinek sikerült összerakni a történetet. És ha még nem jöttek volna rá, - ”Melyik volt a felnőtt béka?” – a kérdésre is elárulom a választ.

Emlékeztetőül a rejtvény:

És a megfejtés:

Mivel a „gyerek” békák, vízben élnek és ebihalnak hívjuk őket, ha mindkét béka ugrott, akkor mindkettő felnőtt volt.

Új bejegyzésünk a növények világába kalauzol.

Az év gyógynövénye: a Fekete nadálytő (Symphytum officinale L.)

2013 óta egy-egy gyógynövény faj is szerepel az Év fajai között. A magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény szakosztály hívta létre az ÉV gyógynövénye kezdeményezést, s azóta minden évben ők jelölik ki az év faját. Az eddig jelölt fajok között voltak őshonos, gyakori növények, mint a citromfű, galagonya, vagy orbáncfű, és olyan fajok is, amelyek vadon nem teremnek hazánkban, csak kertészetekben szerezhetjük be őket. Erre példa az elmúlt év gyógynövénye, a bíbor kasvirág.

2021 január végén hirdették ki az év gyógynövényét, ebben az évben a fekete nadálytőre esett a választás.

symphytum_officinale_sturm11009.jpg

Flora Deutschland, korabeli rajz (free domain)

A fekete nadálytő a növények országában az érdeslevelűek  (Boraginaceae) családjába tartozik. Mint ilyen, az egész növény merev szőrökkel borított.

A növény 30-100 cm magas, évelő növény. A szár felső része elágazó. Tőlevelei hosszú nyelűek, levelei tojásdadok vagy lándzsásak, csúcsuk kihegyesedő. Szárlevelei a száron hosszan lefutók.

A virág csészelevelei a párta feléig, legfeljebb két harmadáig érnek. A párta liláspiros színű, de előfordul rózsaszín és sárgásfehér változata is. A párta csőszerű, a torka fele kiöblösödő, szélén az öt fog kifelé hajlik.

Termése 4 darab makkocskára esik szét.

Bár a növény levele is tartalmazza a hatóanyagokat, de legtöbb hatóanyagot a gyökérzetében és gyöktörzsében találunk.

A gyökér szerteágazó, gyöktörzse húsos állagú, hosszában mélyen barázdált. Színe kívül fekete, belül szürkésfehér.

 

symphytum_officinale_12_ies.jpg

A levél fonákján is jól láthatóak a szőrök

(Fotó:By Frank Vincentz - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3008228)

 

Gyógynövényünk Európában és Ázsiában őshonos, de megtaláljuk Észak-Amerikában is, ahova betelepítették.

A nedves árnyékos helyeket kedveli, de a napfénynek kitett helyeken is megél, amennyiben megfelelő a talaj nedvesség tartalma. Ezért hazánkban lápréteken, mocsárréteken, magassásos és magaskórós társulásokban, ártéri társulásokban találkozhatunk vele. Ezenkívül ligeterdőkben és csatornák, vizesárkok mentén is előfordul.

Gyógynövényről lévén szó, egyik legfontosabb jellemzője, hogy mire használható.

Hatásáról sokat elmond egyik népi elnevezés: forrasztófű.  Tudományos neve "Symphytum" is erre utal. Symphyo(görög) = összenöveszt

Egyéb népi elnevezése nadálylapu, madárgyökér

Gyógyhatása már régóta ismert. Már Néró, római császár katonaorvosa dicsérte jótékony hatását, Paracelsus a XVI. században sebek gyógyítására ajánlotta. A kolostorok gyógynövény tudorai pedig csonttörések kezelésére is használták.

A hagyományos népi gyógyászat, mely hosszú ideig tartó megfigyeléseken és tapasztalaton alapul, nehezen gyógyuló sebek, törések, ízületi gyulladások és reumatikus fájdalmak kezelésére alkalmazta.

Manapság gyakran alkalmazzák sportsérülések gyógyulásának elősegítésére is.

Sebek gyógyításánál pépes borogatásként vagy kivonatát tartalmazó krémek formájában használják.

Korábban levelének főzetét teaként fogyasztották emésztési és légúti megbetegedések esetén. A legújabb kutatások megállapították, hogy belsőleg alkalmazva egyes hatóanyagai májkárosodást okoznak, ezért tilos belsőleg alkalmazni.

A modern gyógyszeripar is vizsgálta a növény hatóanyagait, terápiás használhatóságát.

Legfőbb hatóanyaga az allantoin, ezen kívül számos egyéb vegyületet, például nyálkaanyagokat, cserzőanyagot, rozmaringsavat is tartalmaz. A növényben található pirrolizidin alkaloidok okozzák májkárosító hatását.

Az allantoin egy heterociklikus szerves vegyület. Képlete: C4H6N4O3

 Molekulájának szerkezete:

 

 

 

 Először 1800-ban vizeletből izolálták, később mesterségesen is előállították. A vegyület nyugtató, sejtregeneráló, hámosító, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatású.  Emellett hámlasztó, azaz segít az elhalt hámsejtek leválasztásában is. A kozmetikaipar használja, számos termék összetevője.

A fekete nadálytő gyógyhatása az allantoin és rozmaringsav tartalomra vezethető vissza. Klinikai kísérletek igazolták hatékonyságát különböző ízületi fájdalmak enyhítésében.  Krém formájában alkalmazva meggyorsítja a bőr sérüléseinek gyógyulását.

Ha fekete nadálytővel szeretnénk valamely sérülésünket, vagy zúzódást, rándulást kezelni, legegyszerűbb ha a kész krémet vásároljuk meg. Ha gyűjteni szeretnénk a növényt, akkor, mint minden gyökérdrogot ősztől tavaszig gyűjthetjük. (Növényi drog az a gyógynövény, vagy növényi rész, melyet a gyógyászat mint nyersanyagot használ fel.) Legtöbb hatóanyagot tavasszal tartalmazza a növény. A gyökérzet mélyen lenyúlik a talajba, gyakran 40-50 centiméterre. Ezért gyűjtésnél körültekintően kell eljárni, hogy ne szakadjon bele a talajba a gyökér.

A Sas-hegyen található környezeti feltételek nem megfelelőek a fekete nadálytő számára. Ezért ezzel a növénnyel nem is találkozhatunk területünkön. Azonban a természetvédelmi terület sziklagyepeiben számos más gyógynövény él.  Rejtvényünkben ebből kaphatnak ízelítőt.

A keresztrejtvényt a növények gyógyhatásai alapján kell megoldani. Megfejtésként egy őshonos védett cserje nevét kapjuk, amely a következő bejegyzésünkhöz kapcsolódik. Jó szórakozást!

 

 Írta és a feladványt készítette:

Vatai Anna

Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület

és Látogatóközpont vezető

 

Felhasznált irodalom: 

-Vadon termő és termesztett gyógynövények, szerk. Bernáth Jenő, Mezőgazda Kiadó, 2013.

-Hazai gyógynövényeink ismertetése, Nyíregyháza, Black &White Kiadó

-Kemendi Ágnes: Festőnövények, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1989.

- Wolfgang Grosser: Gyógynövények, fűszernövények, Budapest,Cser Kiadó, 2002.

- Bihari Anna-Pócs Éva: Képes Magyar Néprajz, Budapest, Corvina Kiadó, 1985.

-www.terra.hu

-http://www.gyogynovenylap.hu/fekete-nadalyto/

-https://gyogyfuveskertem.hu/fekete-nadalyto/