Az Év fajai 2021
Az Év emlőse: a hermelin
Idén nyolcadik alkalommal jelölték ki az év emlősét - ezúttal a hermelin (Mustela erminea) nyerte el a kitüntető címet.
A kiválasztás nem közönségszavazatokon múlott, mint a többi „Év faja” esetében. Az év emlősét a Vadonleső szakemberei nevezik meg. A kiválasztásában nem csak az adott faj természetvédelmi státusza játszik szerepet. Az elmúlt években a kijelölt fajon keresztül bemutatásra illetve a figyelem középpontjába kerültek különböző élőhely típusok is, azok szerepe az ökoszisztémában és a rájuk leselkedő veszélyek. A Vadonleső honlapján megtalálhatjuk a hermelin, mint az év emlőse üzenetét:
A klímaváltozással és annak járulékos, sokszor rejtett negatív hatásaival,
az állati szőrméből készült ruhadarabok visszaszorításával,
a biológiai sokféleség megőrzésével, az idegenhonos inváziós fajok terjedésével,
az extenzív, vegyszermentes mezőgazdasági termelés szükségszerű kiterjesztésével,
valamint élő környezetünk folyamatos monitorozásával bizony foglalkoznunk kell!
A hermelin szó német eredetű, németül „der Hermelin” állatunk neve. Az angol kétféle elnevezést használ, „stoat” a nyári bundás barna színezetű állat, „ermine” a fehér, téli bundás. A francia nyelvben is l’hermine az elnevezés. A hermelin szó nyelvünkben korábban csak a fehér prémre vonatkozott. Eleink még hölgyként, hölgymenyétként említették az állatot. Az Árpád-korban voltak hermelinvadászok, „hölgyészek”. A „hölgyészek” lakta falu első írásos említése 1277-ből származik. A ma is létező település Tolna megyében található, Hőgyész nagyközség. Kisragadozónk a nagyközség címerének motívuma.
Hőgyész címere (Forrás: wikipédia, free domain)
A hermelin a ragadozók rendjébe, ezen belül a menyétfélék családjába tartozik, s ezáltal közeli rokonságban van az elmúlt év emlősével, a vidrával.
Európától, Ázsia északi és középső tájain keresztül, Észak-Amerikáig széles körben elterjedt. Európa nagy részén, a mediterrán régió kivételével megtalálható. Új-Zélandra 1879-ben telepítették be.
Az év emlőse, a hermelin, talán a legkevésbé ismert, legkevésbé kutatott kisragadozónk, bár a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) kutatásai igyekeznek az állomány alakulását nyomon követni. Ennek ellenére kevés hazai adat áll rendelkezésre, gyakran a kutatók is külföldi adatbázisokat használnak.
Hogy kevéssé ismerjük a fajt, több okra vezethető vissza.
Egyrészt rejtőzködő életmódot folytat, az általa kedvelt élőhely típusokon nehéz megfigyelni, illetve könnyen összetéveszthető a külsőre hozzá nagyon hasonló menyéttel. Másrészt az állomány nagysága nagymértékben függ a zsákmányállatok populációinak nagyságától is. Amennyiben a zsákmányt jelentő rágcsálók állománya nagymértékben csökken, úgy a hermelinek száma is megcsappan és még ritkábban kerül szem elé.
Magyarországon az egész ország területén elterjedt kisragadozó a hermelin, de előfordulása foltszerű. A változatos, mozaikos szerkezetű, zavartalan, nedves élőhelyeket kedveli, melyet a táplálék készlet alapján választ. Hazánkban elsősorban tavak, patakok és csatornák mentén lelhető fel, de kedveli még a mezőgazdasági táblák szegélyiben, határaiban fellelhető bozótosokat, bokor sorokat, erdőfoltokat, ahol sok a rágcsáló. A nem túl sűrű viszonylag nyíltabb, vegyes faállományú erdőkben és fenyvesekben is megjelenhet, a tajga övezetben kimondottan erdei faj. A zártabb középhegységi erdeinkben csak ritkán fordul elő, az emberi településeket is kerüli.
Hermelin (Fotó: Kókai Szabolcs)
Testhossza 19-32 cm, farka: 8-13 cm hosszú. Lábai rövidek teste hosszú hengeres. A hímek a nőstényeknél nagyobb termetűek. Hátát felpúposítva mozog a talajon, gyakran úgy tűnik, mintha fel-le "pattogna".
Szőrzete évszaktól függően változik. Nyáron bundája vöröses barna, de hasa, torka, álla és mellső lábainak belső felülete fehér. Kemény teleken bundája általában fehér. Fontos faji határozó bélyeg, hogy farkának utolsó harmada minden évszakban fekete, e tulajdonsága alapján lehet könnyen elkülöníteni a menyéttől.
A téli fehér bunda a havas tájban rejtő szín. Az utóbbi években egyre ritkább a tartós hóborítás a tájakon, a sötét színű növényzetben a fehér bunda feltűnő, és evolúciós hátrányt jelent. Az átszíneződést egyesek szerint a hőmérséklet csökkenése indikálja, mások szerint a napok hosszának változása a kiváltó ok. Ősszel és tavasszal „foltos” példányok is előfordulnak a színváltás közepette, de enyhébb teleken is megfigyelhető a részleges átszíneződés.
Téli bundás hermelin vadászik
Említettük, hogy a hermelin elnevezést a téli gereznára használták régen. A sűrű, tömött hófehér bunda a fekete folttal értékes szűcstermék volt a középkorban, királyi palástok készültek belőle. III. Edward angol király rendelete alapján hermelin prémet kizárólag a királyi család tagjai viselhettek. A fekete foltok száma, és elhelyezkedése a ruházaton, a viselőjének rangját jelezte.
II. Erzsébet angol királynő koronázási palástjának szegélye hermelinprémből készült
(Fotó: wikipédia, free domain)
A hermelinek magányos állatok. Mind a nőstények, mind a hímek territóriumot tartanak, bár a hímeké jóval nagyobb. A nőstény csak a párzási időszakban fogadja el a hím közelségét.
A nász időszaka vitatott, egyes nézetek szerint ez kora tavaszra esik. Mások úgy tartják, május-június a párzás időszaka. Ilyenkor a megtermékenyített petesejt késleltetve ágyazódik a méhbe, a vemhesség akár 10 hónapig is tarthat. Tavasszal, a hőmérséklet emelkedésének hatására a csíra fejlődése felgyorsul. A hermelin nem ás magának kotorékot. Vackát elhagyott épületekben, kőrakások üregeiben, nagyobb odvas fákban és az elfogyasztott nagyobb rágcsálók üregeiben készíti el. Általában szőrrel béleli, ritkábban leveleket is felhalmoz. Az utódok március és május között jönnek a világra. Évente csak egyszer ellik, rendszerint 4-8 kölyökből áll az alom. A kicsik vakon jönnek a világra, szemüket 35-42 nap után nyitják ki. 7-12 hetes korukig szopnak és 10-12 hetes korukra már önállóan képesek zsákmányt ejteni. A kölykök 3-4 hónapos korukig az anyjukkal maradnak, ősszel saját területet keresnek maguknak.
A hermelin ragadozó, általában a pocokfélékkel táplálkozik. Nálunk élőhelytől függően elsősorban a mezei pocok, a vízi pocok, az erdei pocok és az erdei egerek a fő táplálék fajai. Ezenkívül, kifoszthatja a madarak fészkeit, elkaphatja a madarakat, illetve a mezei és üregi nyúl fiatal egyedeit is. A kaposvári Egyetem Ökológiai munkacsoportjának vizsgálata alapján a nyúlfiak fogyasztása hazánkban nem bizonyítható. Ügyes, technikás vadász, így nálánál nagyobb préda legyűrése sem okoz problémát számára. Az Egyesült Királyság területén gyakran üregi nyulakat zsákmányol.
A videóban David Attenborough tolmácsolásában követhetjük végig, ahogy a hermelin egy nála tízszer nagyobb nyulat zsákmányol
A nemek közötti méretkülönbség hatással van a zsákmányolt állatok milyenségére is. A kisebb termetű nőstény a rágcsálókat követni tudja azok járataiban is, és azokkal táplálkozik. A nagyobb termetű hím már nem fér be a földalatti járatokba, viszont nagyobb prédát is meg tud fogni. Táplálékszegény időszakban pedig dögre is rájárhat. Ritkán cickányféléket, peleféléket, gyíkokat, közepes termetű madarakat és gyümölcsöket is fogyaszthat.
A hermelin Magyarországon 1974 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Kis termete mellett, különleges élőhely igénye is sérülékennyé teszi. Legnagyobb veszélyeztető tényező az élőhelyek megszűnése, átalakulása. Mivel vizes élőhelyek közelében telepszik meg, az ezen területeket érintő változások, elsősorban a klímaváltozás hatásai valamint az idegenhonos vagy inváziós fajok elterjedése közvetlenül hat a hermelin populációira is. Élőhelyeinek eltűnése, a táplálék fajok egyedszámának kiszámíthatatlan ingadozásai, a nagytáblás, monokultúrás mezőgazdasági művelés, a nagyfokú vegyszerhasználat, a mezsgyék, bokrosok felszámolása,( - itt vagyunk megint, mint a vetési konkoly, vagy a beporzók esetében -) és a kóbor kutyák és macskák mind-mind veszélyeztetik fennmaradását.
Ezzel, az év fajait bemutató sorozatunk végére értünk, de a feladvány most sem marad el.
Köszönjük Kókay Szabolcsnak a rendelkezésre bocsájtott fényképet!
Írta és a feladványt készítette: Vatai Anna
Közreműködött: Balogh Dániel PhD hallgató
Felhasznált irodalom:
Dr. Lanszki József-Bíró Janka: A válogatós hermelin (Természetbúvár, 2006/6. szám)
Garancsy Mihály: Poszteren a hermelin (Természetbúvár, 2015/3. szám)
Pannon Enciklopédia - Magyarország állatvilága. Budapest: Duna Kanyar 2000 Kiadó, 1996.
https://www.discoverwildlife.com/animal-facts/mammals/how-to-tell-the-difference-between-a-stoat-and-a-weasel/
https://www.britannica.com/animal/ermine-mammal
https://www.wildlifetrusts.org/wildlife-explorer/mammals/stoat
https://a-z-animals.com/animals/stoat/
https://www.youtube.com/watch?v=BeS9x36X9T8
