Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület

2020.máj.27.
Írta: budaisashegy Szólj hozzá!

Sas-hegyi orchideák - 3. rész: Vitézvirág vagy tornyos sisakoskosbor

Vitézvirág – tornyos sisakoskosbor (Anacamptis pyramidalis)

Nemzetségének egyetlen faja, az Anacamptis genusban csak a vitézvirágot találjuk. Magyar (tornyos) és latin (pyramidalis) neve is a virágzat látványos alakjára utal: kúpszerűen csúcsosodó fürtben állnak az apró zigomorf virágok.

dscn4701.JPGA vitézvirág beporzói poszméhek és lepkék: tarkalepke fajok, szender- és csüngőlepkék, melyek pödörnyelvükkel elérik a megnyúlt sarkantyúban található nektárt. Hosszú, egyenes szára nem ágazik el, szárölelő levelei nem túl nagyok, virágzás előtt nem feltűnő növény. Az orchideák többségéhez hasonlóan ikergumói vannak, melyek kissé megnyúltak és szoros kapcsolatban állnak az őket tápláló gombákkal. A gumók közül az egyik az éppen virágzó növény rendelkezésére áll, ezért ez fokozatosan el is sorvad, míg a másik – a leánygumó – a következő évi virágzásra tárolja a tápanyagokat, így az erőteljesebb.

vitezvirag.JPG

A kosborok ikergumóiról régebben gyógyhatást feltételeztek, így gyűjtötték és porították őket vagy éppen borban áztatták. A kosbor név is innen eredhet, Molnár V. Attila így ír erről egy korábbi tanulmányában: A görögök az orchideák ikergumóit borban áztatták. Az ókori római enciklopédista, idősebb Plinius (23–79) azt írta a kosborról: „már akkor is szerelmi ingert érez az ember, ha gyökerét a kezébe fogja, még inkább, ha savanykás borban megissza. Renyhébb kosoknak és bakoknak is ad­ják italukban.” Mindez magyarázat lehet a nemzetség máig használatos, de elhomályosult értelmű magyar nevére (a kosborra) is. 

dscn4708.JPGAz orchideák nagyfokú specializációja már eleve sérülékennyé teszi az állományokat, hiszen bizonyos beporzó fajok esetleges visszaszorulásával a növények jó része nem fordulna termőre. Ha ehhez hozzájárulna még a gumók gyűjtése, az orchideák túlélése tényleg veszélyben forogna. Szerencsére a gumógyűjtés – néhány kivételtől eltekintve – ma már inkább történelem és az összes orchideafaj védettséget élvez! A vitézvirág természetvédelmi értéke 10.000 forint.

A vitézvirágnak a Sas-hegy lábának évek óta stabil az állománya, egy foltban találhatók az élénk rózsaszín virágok. Bár a szárazságot nem kedvelik, idén is szép tőszámmal nyílnak.

Sas-hegyi orchideák- 2. rész: Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium)

FEHÉR MADÁRSISAK (Cephalanthera damasonium)

A Sas-hegy déli lejtőin, a sziklagyepek zónái alatt, kőrisek, juharok és hársak félárnyékában most kezdenek apró fehér foltokként virítani a Fehér madársisak virágai.

dscn4674.JPG

A természetvédelmi terület egyik leggyakoribb orchideafaja, ennek több oka is lehet. Az egyik előnyös tényező bizonyosan az, hogy az állomány egésze egy olyan területen található, mely távol esik a látogatható tanösvénytől és ezen belül is sokszor nehezen hozzáférhető helyen nőnek a tövek.

ms1.jpg

A növény 15-20 cm magas, fehér virágai laza fürtben állnak. Még a kinyílt virágok is kissé bimbószerűek, a lepellevelek nem terülnek szét, ezért gyakori az önbeporzás. A bíboros kosborral ellentétben a föld alatt nem ikergumói vannak, hanem rövid rhizómája. Kedvezőtlen körülmények között a rhizóma új hajtásaival a növény könnyen szaporodik ivartalanul is. Magjai a többi orchideafajhoz hasonlóan nagyon aprók, majdnem teljesen tápanyagmentesek, így gombatársra van szükségük a csírázáshoz. A csíra több évig a földben fejlődik, majd a kibújt zöld hajtás is csak évek után hoz virágot.

dscn4663.JPG

A Fehér madársisak Magyarországon még gyakori, bár az alföldön eltűnőben van. Első ránézésre könnyen összetéveszthetjük a Kardos madársisakkal (Cephalanthera longifolia),  mivel élőhelyük is nagyon hasonló. A Kardos madársisak levelei keskenyebbek, hosszúkásabbak, (mint latin neve is mutatja), egyértelműen mégis a murvalevelek hosszából tudjuk megállapítani, hogy melyik fajjal van dolgunk. A Fehér madársisak murvalevelei hosszabbak, míg a Kardosé jóval rövidebbek a magháznál.

Mint minden hazai orchidea, a Fehér madársisak is VÉDETT, eszmei értéke 10.000 forint.

Sas-hegyi orchideák - 1 rész: Bíboros kosbor

A sas-hegyi flórában több őshonos orchideafaj is megtalálható, elsőként - épp mostanában – a bíboros kosbor (Orchis purpurea) virágzik. Az orchideafélék evolúciósan fiatalnak mondható családja rendkívül fajgazdag (25.000 faj), egyedeiket világszerte megtaláljuk. Bár virágaikra – méretben és színben egyaránt – rendkívüli sokféleség jellemző, a felépítés a családban egységes: két lepelkör és kétoldali szimmetria.kosbor.jpg

Az orchideavirágok a rovarmegporzásra specializálódtak, ennek ellenére kevés hazai faj nektártermelő, inkább megtévesztéssel próbálják odacsalogatni a pollinátorokat (beporzást végző rovarokat). A virág formája és a rovar által észlelt színe olyan virágokra hasonlít, melyek vagy nektárt termelnek, vagy a rovar számára is fogyasztható virágporuk van (az orchideák virágpora pollencsomagokban képződik, így az nem fogyasztható). A kosborok esetén a kutatók feltételezik, hogy a bükköny, a lednek, a pacsirtafű nemzetségeinek virágaira hajaznak a kosborvirágok. Egyéb orchideáknál előfordul az önbeporzás is, a hazai fajok, több mint negyedére jellemző. Az önbeporzás lehet fakultatív, ha nem jött a várva-várt rovar, jobb híján ehhez a mechanizmushoz fordul a növény, de lehet kizárólagos is, ebben az esetben a virág felépítése már nem is alkalmas arra, hogy rovar porozza be.

biboros.jpgEgy másik érdekesség szintén az orchideák szaporodásával kapcsolatos. Az orchideák – így a kosborok is – termése sok ezer apró magot tartalmaz. Ezek a magok annyira aprók, hogy nem tartalmaznak tápanyagot, mely biztosítaná a csírázáshoz szükséges energiát. A magoknak szükségük van egy gombapartnerre, amelyik ebben az időszakban tápanyaggal látja el őket. Ez a folyamat a kosboroknál évekig is eltart, ez idő alatt fejlődik a gumó a földben, majd megjelenik a zöld hajtás. A magszórástól számítva tíz-húsz év is eltelhet, mire először virágzik a növény.

Az orchideák éppen ezért sérülékeny életmódot folytatnak. Szaporodásuk föld felett zajló folyamatai beporzó-függők, míg a föld alattiak szintén ki vannak szolgáltatva a gombapartner jelenlétének. Telepítésük vagy akár repatriálásuk körültekintést igényel, hogy a soktényezős szaporodási folyamat sehol ne akadjon meg.

 

Juharlevél színező

A Sas-hegyi Természetvédelmi Területen az összes Magyarországon őshonos juharfaj megtalálható (kivéve a mátrai endemikus alfaj)!

A juharfélék nemzetsége több, mint 200 fajból áll, fáinak levelei nem egységesek, nagyon formagazdagok. Nevének megfelelően elsőként zöldell a korai juhar, bár ezek a zöld bimbók , kezdemények még nem a levelek, hanem a virágok jelennek egy elsőként. Ezeket követi a többi juhar és szép lassan kinyílnak a fajra jellemző csodaszép levelek.

Az alábbi színezővel megtanulhatjuk a hazai juharfajok leveleinek jellemzőit, határozóbélyegeit. Egy egyszerű másolással máris nyomtatható a színező (a legelső kép) és festés, satírozás, vágás után szobánkat is díszíthetjük az elkészült képekkel. Közben észrevétlenül megjegyzi az alkotó, hogy a mezei juhar levele lekerekített (ez a ritkább a juharok között), míg a hegyié hegyes… és így tovább. Kellemes alkotást!

level.jpg20200331_124731_resized.jpg

A tojás, aki túl melegben kelt ki

Klímaváltozás, klímakrízis, klímaválság, globális felmelegedés… A megfelelő elnevezésen is vitáznak a szakemberek, hogy melyik kifejezés fedi le pontosabban azt a vitathatatlan tényt, hogy az évi középhőmérséklet növekszik. Ez a felmelegedés – bár minden élőlényt érint –  a hüllőket kiemelten veszélyezteti, hiszen ők saját belső hőszabályozás hiányában a mindenkori környezeti melegnek/hidegnek vannak kitéve. Természetesen a gyíkok,siklók, kígyók megfelelő helyezkedéssel, búvóhely keresésével hatékonyan tudják szabályozni a testüket érő napmeleg és ezzel a felvett hő mennyiségét. A tojásrakás azonban már egy rizikósabb dolog. A Sas-hegyen élő gyíkok – zöld gyík, fali gyík és pannon gyík – nyár közepe-vége felé rakják le tojásaikat, majd azokat magukra hagyják. A nőstény gyíkok gondosan választanak egy napsütötte helyet, a kis gyíkokat így a nap melege kelti ki. A tojásoknak ebben az esetben nincs lehetőségük a helyváltoztatásra, túlmelegedés esetén nem tudnak az árnyékba menekülni. Fali gyíkokkal végzett kísérletekből tudjuk, hogy az optimálisnál melegebb inkubációs hőmérséklet (amelyben a tojásokban fejlődik a gyík), hatással van a kikelő kisgyík több tulajdonságára. Három különböző hőmérsékleten 26, 29 és 32 °C-on keltették a tojásokat. A 32 °C-on melegedett tojásokból kelt gyíkok kisebbek lettek, lokomotoros (helyváltoztató) tevékenységük is elmaradt a másik két csoporthoz képest: lassabbak voltak, többször álltak meg és kisebb távot tettek meg a mérések során. Számít a pár fokos különbség, melyhez normális ütemű klímaváltozás esetén valószínűleg hatékonyan alkalmazkodnának az állatok. A túl gyors melegedés új kihívás elé állíthatja az élővilágot.90623348_590423961569065_9066664129221099520_n.jpg

Forrás: Influence of incubation temperature on morphology, locomotor performance, and early growth of hatchling wall lizards (Podarcis muralis)

F Braña, X Ji - Journal of Experimental Zoology, 2000

 

1 PERC BIOLÓGIA

A szimmetria olyan, mint a magyar népmesében a só. Addig fel sem tűnik mennyire fontos és alapvető, amíg jelen van. (A legkisebb királylány azt mondja édesapjának, úgy szereti, mint a sót. Ezen a király felháborodik, nahát.. csak annyira, mint a sót?!....Majd hosszú sótlan étkezés után megérti: a kis királylány bizony nagyon szereti őt).

Az élővilágban a szimmetria egy nagyon jó jel és hasznos dolog: a szimmetrikus egyedek rátermettebbek, hatékonyabban állnak ellen a negatív környezeti hatásoknak, egyszóval fittebbek! Ez igaz növényre, állatra, emberre. Az aszimmetria nem mindig szembetűnő jelenség, a tökéletes szimmetriától való véletlenszerű kis eltérések együttesét hívjuk fluktuáló aszimmetriának (FA), kutatók gyakran mérik akár állatok, akár emberek esetében, kiváló fitnesz indikátor.

A nagyon elterjedt és a városhoz jól alkalmazkodó fali gyík (Podarcis muralis) különböző populációit hasonlította össze egy kutatócsoport, kíváncsiak voltak, hogy ugyanannak a fajnak az eltérő környezetben élő egyedei mutatnak-e különbséget szimmetriájukban. Azt ugyanis tudjuk, hogy a fejlődés során az állatokat ért stressz megmutatkozik a felnőttkori FA mértékében: minél zavartabb, stresszesebb környezetben nő fel egy egyed, annál nagyobb fokú a fluktuáló aszimmetria. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a városi környezet alapvetően stresszesebb élőhelynek minősül: az ilyen környezetben élő fali gyíkok aszimmetrikusabbak a természetes élőhelyen található egyedeknél. Az eredménynek természetvédelmi jelentősége is van, hiszen rávilág arra, hogy egy adott faj egyedeinek jelenléte még nem bizonyíték arra, hogy a faj alapvetően „jól van” az adott élőhelyen. A nagyobb fokú FA nagyobb sérülékenységgel jár, ez pedig jobban veszélyezteti a populációt. Ennek megfelelően – a fali gyík példájánál maradva – azoknál a fajoknál is törekedni kell a természetes élőhelyükön való megóvásra, melyek egyébként jól alkalmazkodnak a városi életmódhoz. Az alkalmazkodásnak ugyanis ára van, még ha ez első szempillantásra nem is olyan szembetűnő.

 

podarcis-muralis-4394577_960_720.jpg

  (kép: pixabay)

Forrás:

Lizards from Urban Areas Are More Asymmetric: Using Fluctuating Asymmetry to Evaluate Environmental Disturbance  M. M. Lazić, 1 , * A. Kaliontzopoulou, 2 , 3 M. A. Carretero, 2 and J. Crnobrnja-Isailović 1 PLoS One. 2013; 8(12): e84190.